| Gyermekünk hatodik életéve felé közeledve meg kell barátkoznunk az iskola gondolatával. Az iskolaválasztás kérdése mellett felmerül bennünk: alkalmas-e gyermekünk az iskolakezdésre! Ennek a nehéz kérdésnek a megválaszolásában szeretnénk segítséget nyújtani. |
Mikor kezdje gyermekem az iskolát? Mit mond a törvény? A törvényi szabályozás szerint: minden gyermek, aki folyó év 31-éig betöltötte a hatodik életévét, iskolaköteles korba lépett. Ezeket a gyerekeket a lakóhely szerint illetékes iskolába kell iratni. A pontos dátumot az iskolákban illetve óvodákban lehet megtudni. A május 31. és augusztus 31. között született gyerekek is megkezdhetik a tanulmányaikat, ha azt szakember javasolja. A szeptember 1-e után születettek évhalasztók, vagyis csak a következő évben mehetnek iskolába. A gyermekek fejlődése azonban gyakran eltérő mértékű és ütemű, ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy a gyermek egy évvel később kezdjen iskolába járni. Ezek alapján tehát annak a gyermeknek kötelező megkezdeni az iskloai tanulmányait, aki megelőző év december 31-ig betöltötte 6. életévét. Amennyiben a gyermeknek a törvény lehetőséget biztosít az évhalasztásra, mérlegelni kell, hogy alkalmas-e az iskolakezdésre vagy sem. Amennyiben a szülő és az óvónő eltérő vélemyényen van, vagy a szülő bizonytalan, érdemes a gyermekkel felkeresni a területi Nevelési Tanácsadót, ahol a gyermek vizsgálata alapján javaslatot adnak a szülőnek. Miért fontos a gyermek számára, hogy megfelelő időben kezdje meg tanulmányait? Az iskolába lépéssel egyidőben megváltozik a gyermek státusza a családban és a társadalomban is. Fő tevékenysége a tanulás lesz, az iskola teljesítményt vár el tőle, és ezt a teljesítményt értékeli is. Amennyiben a gyermek fizikailag és pszichésen még nem érett meg az iskolai követelmények teljesítésére, sorozatos kudarc éri majd, ami évekre, esetleg egész iskolai pályafutására meghatározza a tanuláshoz, az iskolához való viszonyát, befolyásolhatja pályaválasztását, későbbi életét. A döntés tehát nem könnyű. Nem jó a korai iskolakezdés, ugyanakkot az iskolára érett gyermek visszatartása sem vezet eredményre. Milyen képességek szükségesek az iskolakezdéshez? Az iskolakezdéshez szükséges képességek a fejlődés során maguktól megjelennek. Egy egészséges, megfelelően ingergazdag, a gyermekre figyelő környezetben az "átlagos" gyermek saját érdeklődésétől vezérelve, a neki megfelelő tempóban sajátít el mindent, ami az iskola megkezdéséhez szükséges. Ebben az életkorban azonban még nagyok az egyéni eltérések, jelentősek a gyemekek közötti különbségek. Van olyan gyerek, aki már felismeri a betűket, esetleg olvas, van olyan, aki a számolás iránt érdeklődik, és van olyan is, aki egyszerűen csak szeretne iskolába járni. Néhány általános szempont alapján magunk is viszonylag megbízható képet kaphatunk gyermekünk iskolaérettségéről: Fizikai alkalmasság (testi fejlettség, motoros képességek): -A gyermek már elért bizonyos testi fejlettséget. (120-130 cm magasság, 20-22 kg) A súly és magassághatár megszűnt ugyan, de a kisebb termetű gyermekek gyakrabban fáradékonyak. -Túl van az első alakváltozáson (eltűnt a kisgyermekekre jellemző pocak, teste megnyúlt karcsúbb). -Megkezdődött a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, és megjelennek a maradandó fogak. Ez a csontosodás megindulását jelzi, amely az ülő és állóképességgel van szoros összefüggésben. -A csontrendszer, az izomrendszer, a keringési rendszer az életkornak megfelelő. -Általános jó erőnlét, ami a manapság meglehetősen nehéz iskolatáskák cipeléséhez és a huzamosabb egy helyben ülés miatt fontos. |  | -A mozgások összerendezettek, koordináltak. A különböző mozgásformák (járás, kúszás, mászás, egyensúlyozás stb) automatizálódtak. A gyermek uralkodni tud mozgásvágyán. Magabiztosan mozog az őt körülvevő térben.
| | -A gyermek asszimetrikusan tudja mozgatni végtagjait.
| | -Egyértelműen felismerhető a gyermek jobb illetve balkezessége.
| | -Ismeri testrészeit, és jól tájékozódik a testén.
| | -Ismeri a térbeli irányokat (alul, felül, jobb, bal, stb.) és megfelelően alkalmazza is őket.
| | -Képes a mozdulatok utánzására.
| | -Rajzai aprólékosan kidolgozottak és rendezettek. | |
A gyermek biológiai, egészségügyi iskolai alkalmassága a gyermekorvos szakvéleménye alapján kerül meghatározásra. Pszichés alkalmasság (érzelmi-akarati képességek):
-A gyermek várja már az iskolát, ami bizonyos fokig játékaiban is megjelenik.
| | -Vágyait, gondolatait, cselekedeteit már nem az érzelmek uralják, egyre inkább képes megérteni, ha kívánságai csak később vagy nem teljesülnek.
| | -A rábízott feladatokat elvégzi, tevékenységeit nem hagyja félbe.
| | -Együtt érez másokkal, érzelmeit felismeri, lehetőség szerint képes a megoldás keresésére.
| | -Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a kortársaival és az őt körülvevő felnőttekkel.
| | -Az általa elkezdett tevékenységet akadályok felmerülése esetén is befejezi, szóbeli megerősítés mellett.
| | -A szabályokat betartja, másokkal is betartatja.
| | -A sikert és a kudarcot reálisan éli meg.
| | -Hosszabb ideig képes lekötni magát rajzolással, színezéssel, feladatlapok megoldásával.
| |
Szocializációs képességek:  | -Társas kapcsolataiban megjelennek a szorosabb barátságok.
-Képes társaival és az őt körülvevő felnőttekkel együttműködni tevékenységek végzésében.
-Kellő önbizalommal rendelkezik, önértékelése reális.
-A társas érintkezés, az alapvető egészségügyi és udvariassági szabályokat betartja, és másokat is figyelmeztet azok betartására. |
Anyanyelvi képességek:
-Könnyedén megtanul rövidebb verseket, mondókákat.
| | -Képes magát egyszerűbb összetett mondatokban is kifejezni. Szókincse alkalmas az árnyalt, választékos beszédre.
| | -Fogalomhasználata és meghatározása pontos.
| | -Beszédhallása megfelelő.
| | -Beszéde tiszta, érthető, nincs beszédhibája.
| |
Értelmi képességek:
-Környezete iránt növekvő érdeklődést mutat, a különböző tevékenységek felkeltik érdeklődését. -Elkezdődik és kiegyenlítődik a különböző érzékelő funkciók szintje. Az egyes ingerek összekapcsolásának és átfordíthatóságának képessége az iskolai olvasás és írás alapja. -Nő a rövid és hosszútávú emlékezet terjedelme. -Képes figyelmét akár 15-20 percen keresztül fenntartani. Képes figyelme megosztására és átvitelére más területre. -Képes gondolkodási műveletek végzésére (analízis-szintézis, általánosítás, konkretizálás). -Van bizonyos szintű mennyiségfogalma (jól használja a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalmát, eligazodik az 1-10-ig terjedő számok között.
|  |
Általános tájékozottság:
-A gyermek ismeri az őt körülvevő közvetlen és közvetett világot, abban magabiztosan tájékozódik
| | -Tudja személyes adatait: nevét, születési idejét, lakcímét, édesanyja, édesapja nevét, foglalkozását, munkahelyét.
| | -Ismeri az évszakokat, a napszakokat, a hét napjait.
| | -Felismeri az alapvető színeket.
| |
|