A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amely hagyományosan a párválasztás, lakodalmak, disznótorok, bálok, mulatozások időszaka.

A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsangi köszöntők, a különféle ehhez kapcsolódó játékok a kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján nemcsak a szórakozást, adománygyűjtést szolgálták, hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. Akárcsak a többi jeles ünnepen, a farsangi időszakban is az emberek igyekeztek befolyásolni vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét, a jó termést, az állatok egészségét és szaporaságát.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére. Megjelenítettek ún. zsánerfigurákat, például cigányasszonyt, ördögöt, kereskedőt, törököt stb., ijesztő csúfnak és szépnek nevezett figurákat. Maszkos alakok járták az utcákat. Soraikban menyasszony, vőlegény, várandós asszony, kéményseprő, köszörűs, borbély stb. volt. Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok: medve, ló, kecske, gólya és mások. A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak, ismert volt például a lakodalmas és a halottas játék is. A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével. A mulatságok minden korosztály számára lehetőséget adtak a táncra, szórakozásra.

Manapság a farsang elsősorban a gyerekek számára maradt meg mulatságként. Az óvodai és iskola farsangokon magukra ölthetnek olyan jelmezeket, amelyek kifejezik személyiségüket, vágyaikat. Rövid időre királylányok, tündérek, erős lovagok, harcosok, kedvelt mesefigurák lehetnek. Szívesen készítenek saját maguk is álarcokat, és örömmel veszik, ha a szülők, óvónők vagy tanító nénik is velük együtt jelmezt öltenek. A különböző gyerekrendezvényen a legnépszerűbb program az arcfestés. Farsangkor sincs ez másként, hiszen a jelmez nagyszerű kiegészítője, az álarc kitűnő helyettesítője. A maszkabál hangulatának fokozásaként a helyszín is díszbe öltöztethető, erre ma már a különböző szerpentinek, girlandok, konfettik, lufik sokasága áll rendelkezésünkre.

Szülőként a farsangi bálok időszakát kicsit másként éljük át.

- Vajon mi szeretne lenni gyermekem?

Beszéljük meg, tegyünk javaslatot számára. Ismerve szokásait, személyiségét, segíthetjük választását, hatalmas élmény a közös „ötletelés”, készülődés.

- A jelmezt hogyan és miből készítsem el? Vásároljak inkább? Vagy kölcsönözzek?

Itt a mi időnk, kreativitásunk, pénztárcánk szab csak határt a gyermekünk elképzeléseinek. Van, aki fantasztikusan aprólékos módon, igazi művészjelmezeket képes létrehozni, más az egyszerű és nagyszerű jelmezek híve. De nincs oka az elfoglaltabb anyukáknak és apukáknak sem kétségbe esni, hiszen hercegnős, lovagos, bohócos, állatos, stb. jelmezek hihetetlen széles kínálatát találja meg áruházunkban is.

(Forrás: wikipédia)