A gyermekek természete a játék, a fejlődési folyamat egyik legjobb serkentője. Nekünk, szülőknek ezért fontos megértenünk a játék szerepét ebben a folyamatban.

A gyermekek természete a játék, a fejlődési folyamat egyik legjobb serkentője. Nekünk, szülőknek ezért fontos megértenünk a játék szerepét ebben a folyamatban.

Miközben a gyermeket lefoglalja a futás, mászás, labdázás, biciklizés vagy hintalovaglás, testük erősebbé válik. A kézben és a lábban elhelyezkedő nagyobb izmok a mozgás és egyensúlyozás hatására erősödnek. A kéz kisebb izmai akkor fejlődnek, amikor a gyermek kockákkal épít, autózik, rajzol, vagy papírt vág. Ezek a tevékenységek segítik a szem-kéz koordináció fejlesztését, amely az élet későbbi szakaszaiban válik nagyon fontossá. Ha a szem-kéz koordináció nem jól fejlett, a gyermek nem tudja majd begombolni a ruháján a gombot, megfogni a ceruzát, vagy apró dolgokat felvenni az asztalról, esetleg e tevékenységekben kortársainál lassabb lesz. Életének későbbi szakaszában ez további lemaradáshoz vezethet.

Ha fejlett az agysejtek kapcsolatrendszere –amely a gyermeket ért különféle ingerek feldolgozása során alakul ki és fejlődik-, fejlett lesz az általános és kreatív gondolkodás, a képzelőerő, az összegzés, a problémamegoldás képessége, a próbálkozás-hibázás területe. Ha egy gyermek nem tudja, hogyan játszhatna egy játékkal, többféle módon kipróbálja, és a végén felismeri a benne rejlő lehetőségeket.

Segít a játék a lelkesedés és kíváncsiság érzetének kialakításában is, amely a gyermeket körülvevő környezet megtanulásához, érzéséhez és megértéséhez vezet. Próbálkozik, hibázik, ismét próbálkozik, hibázik egészen addig, amíg saját maga meg nem találja a megoldást. Játék közben spontán módon gyakorolja a megfigyelést, összehasonlítást és csoportosítást.  A különböző színű és nagyságú kockák megtanítják őt a dolgok összehasonlítására; kicsi-nagy, színek, formák, és felületek szerint. Játék nélkül ez a tanulási folyamat lelassul. Mindig meglepő, ha valaki kiváló egy bizonyos felület területének gyors kiszámításában, vagy a tájékozódásban, amikor pillanatok alatt felméri, hol van, és már tudja is az utat. Némely embernek ezek veleszületett képességei, míg mások e képességeket hasonló szintre fejleszthetik a méretekkel, formákkal, színekkel való játékkal, a gyermekkor során.

Játék közben a szülők nevetést, boldog mosolyt és lelkes arckifejezést láthatnak gyermekeik arcán. A játék öröm, amely a gyermekeket mélyen érdeklődővé és összpontosítóvá teszi. Ha a szülők hagyják gyermekeiket szabadon játszani, boldoggá teszik őket. A játék napi kikapcsolódást is jelent, segít kifejezni érzéseiket, ha mérgesek, ha aggódnak; az önkifejezés lehetősége csökkenti az agresszív vagy nem elfogadható viselkedés előfordulását. Csökken a gyerekek feszültsége a játék aktivitásán keresztül.

Egyes játékok arra ösztönzik a gyerekeket, hogy történekeket meséljenek. Ha kedvenc babájukkal játszanak, utánozzák a felnőtteket, és mesét olvasnak neki, vagy beszélgetnek vele, mind serkentik a gyermek nyelvi fejlődését.

A játék megtanítja a gyermekeket arra, hogyan kell másokkal együtt játszani, engedi a szocializáció és az egymással való együttlét gyakorlását, például a megosztás vagy a várakozás terén. Ha nem ő következik, várnia kell. Ha a játék szabálya az, hogy mindenkinek megvan a saját fordulója, a játék megtanítja arra, hogy másokat hagyni kell játszani. Ezek a szabályok segítik a gyermeket a társadalmi szabályokhoz való alkalmazkodásban, és hogy későbbi élete során is könnyen magáévá tudja tenni az újabb és újabb szabályokat.

A játék sok mindent megtanít: a színekre, a formákra, az elhelyezkedésre, mennyiségekre és az élethez és az alapozó tárgyakhoz szükséges ismeretekre. Ez a fajta tanulás, a játék velejárója, és a tanulási folyamatok legkívánatosabbika is, mivel saját magunktól tanulni a leghatékonyabb módja valamely ismeret vagy készség elsajátításának.

Ha játék közben figyeljük meg gyermekünket, sokat tudhatunk meg róla. Meglátjuk, hogy fejlődésük gyors vagy lassú, az életkorának megfelelő korcsoport átlagos fejlődési üteméhez vagy szakaszához képest. Például, ha egy gyermek nem tudja megfogni a tárgyakat, pedig korcsoportjában ez már jellemező tevékenység, ez azt mutatja, hogy az ujjizmai nem fejlettek eléggé. A szülőknek támogatniuk kell gyermeküket azáltal, hogy kitalálják milyen problémái, és szükségletei vannak. Megfigyelhetik őt akár szerepjáték közben is, soakt elárulhat az, ahogy babájával beszélget. Láthatjuk, hogy a játék nagyon sokat segít a gyermek fejlődésében, a világ és önmaguk megismerésében, készségek gyakorlásában és a bennük rejtőző képességek fejlesztésében, és egyáltalán a tanulás képességében.

Egy bizonyos életkorban a gyermekek elkezdik utánozni a hozzájuk közel álló felnőtteket, a szerepjáték válik számukra a legkedvesebb játékká.  Míg felveszik valaki szerepét, gondolkodnak róla, ezáltal képessé válnak majd megérteni más emberek érzéseit.

A gyerekek szeretnek apák, anyák, kedvenc állatok vagy mozifilmekben látott robotok, hősök szerepébe bújni; akármivé válhatnak, amivé csak akarnak.  A lányok eljátsszák, hogy anyukák, és gondoskodnak gyermekükről; etetik, fürdetik és öltöztetik. Hagyjuk őket  szabadon játszani, és ha kell, biztosítsuk a játék feltételeit.